(kivonat)

• 1 .cikkely - A küzdőtér

• 2 .cikkely - Technikai berendezések

• 3 .cikkely - Judo öltözék (judogi)

• 4 .cikkely - Higiénia

• 5 .cikkely - Bírók és versenyszemélyzet

• 6 .cikkely - A vezetőbíró helye és feladatai

• 7 .cikkely - Az oldalbírók helye és feladatai

• 8 .cikkely - A vezetőbíró és az oldalbírók jelzései

• 9 .cikkely - Helyzetmegítélés (érvényes küzdőfelület)

• 10 .cikkely - A küzdelem időtartama

• 11 .cikkely - Holtidő

• 12 .cikkely - Időjelzés

• 13 .cikkely - Osaekomi idő

• 14 .cikkely - Időjelzéssel egybeeső technikák

• 15 .cikkely - A mérkőzés kezdete

 

1. cikkely - A küzdőtér

A küzdelem színhelyének legalább 14 x 14, legfeljebb 16 x 16 méteresnek kell lennie, és tatamival vagy ahhoz hasonló elfogadható, általában zöld színű anyaggal kell borítani.

A küzdelem színhelyét két zónára kell osztani. A két zóna közötti terület a "veszélyzóna", mely színes, általában piros, kb. 1 méter széles, a szőnyeg szélét képezi, vagy a felületére van ragasztva és párhuzamos a küzdelem színhelyének oldalaival.

A belső terület - beleértve a veszélyzónát is - a küzdőtér, mérete legalább 8 x 8, legfeljebb 10 x 10 méter. A veszélyzónán kívüli terület a biztonsági zóna, melynek 3 méter szélesnek kell lennie. Egy-egy kb. 10 cm széles és 50 cm hosszú kék és fehér öntapadó csíkot kell felragasztani a küzdőtér közepére egymástól mintegy 4 méterre, melyek a versenyzők helyét hivatottak megjelölni a mérkőzés kezdetén, illetve befejezéskor. A kék megjelölés a vezetőbíró jobb oldalán, a fehér a bal oldalán legyen.

A küzdőteret rugalmas padlón vagy dobogón kell kialakítani. (ld. Függelék)

Amennyiben kettő vagy több küzdőtér van együttesen kialakítva, közös biztonsági zóna is használható, melynek 3-4 méter szélesség között kell lennie.

A küzdőtér körül legalább 50 cm-es szabad területet kell hagyni.

FÜGGELÉK: 1. CIKKELY - A küzdőtér

Az olimpiai játékokon, a világbajnokságokon, kontinens és IJF eseményeken a küzdőtérnek általában 8m × 8m méretűnek kell lennie.

Tatami

Többnyire a 2 x 1 méter a leggyakoribb méret, mely tatami préselt fűből vagy gyakrabban préselt habból készül.

A tataminak a talp alatt szilárdnak kell lennie, ugyanakkor kellő rugalmas tulajdonsággal kell rendelkeznie, hogy tompítsa az esést (ukemi). A tatami borítása nem lehetnek csúszós, ugyanakkor túl érdes sem.

A tatami elemeket úgy kell sorba rakni, hogy ne legyenek rések, a szomszédos elemek simuljanak egymáshoz, és oly módon legyenek rögzítve, hogy ne csúszkáljanak szét.

Dobogó

A tatami alatti dobogó nem kötelező, ha alkalmazzák, akkor puha fából kell készíteni, oldalméretei 18 méteresek legyenek egységes magasságban, amely 1m-nél alacsonyabb kell hogy legyen (általában 50 cm vagy kevesebb).

(Ha dobogót alkalmaznak, akkor a biztonsági zóna 4m szélességben ajánlott a küzdőtér körül.).

2. cikkely - Technikai berendezések

a) Zászlók (Vezetőbíró)

A kék és fehér színű zászlókat a vezetőbíró „Hantei” (döntetlen) esetén használja („Golden Score” – „Arany Pont” – után). A zászlóknak lehetőség szerint minél közelebb kell lenniük a vezetőbíróhoz (pl.: a titkári asztalnál).

b/ Székek és oldalbírói zászlók

Két könnyű széket kell elhelyezni a védőszőnyegen a küzdőtér egymással szemközti sarkaiban oly módon, hogy az ne zavarja a rálátást az eredményjelző táblára sem a bírók, sem a táblakezelők részéről. Egy kék és egy fehér zászlót kell elhelyezni a székeken az erre a célra rendszeresített zászlótokban (hátrafelé néz).

c/ Eredményjelző tábla

Küzdőterenként két eredményjelző táblát kell elhelyezni a küzdőtéren kívül, mely vízszintesen jelzi a pontokat és nem magasabb, mint 90 cm, és nem szélesebb, 2 m-nél, olyan helyzetben, ahol könnyen látható a bírók, a versenybíróság és a nézők számára. A büntetés pontértékét az eredményjelző táblán közvetlenül kell jegyezni, mint akció. A büntetett versenyzőnél azonban a büntetést egy jellel fel kell tüntetni.

Amennyiben elektromos eredményjelző berendezést használnak, kézi tábláknak is kell rendelkezésre állni tartalékként, illetve párhuzamos működtetés céljából.

d/ Időmérő órák

Az alábbi időmérő órák szükségesek:

Küzdelem idő

Egy (1)

Osaekomi

Kettő (2)

Tartalék

Egy (1)

Amennyiben elektromos időmérőt használnak, egy óra használatos ellenőrző időmérésre és tartalék gyanánt. (lásd függelék)

e/ Zászlók (Időméréshez)

Az időmérők az alábbi zászlókat használják:

Sárga

Holtidő (Mate, Sono-mama)

Green

Osaekomi

Nem szükséges használni a sárga és zöld zászlókat, ha elektromos időmérés történik, de tartalékként az előbbi zászlóknak rendelkezésre kell állniuk.

f/ Időjelzés

Kürt vagy hasonló hangadó berendezés jelzi a bírók részére a küzdelemre vonatkozó időtartam leteltét.

g/ Kék és fehér Judogi, illetve övszalagok

A versenyzőnek kék illetve fehér Judogi-t, vagy övszalagot (legalább 5 cm szélesnek és olyan hosszúnak kell lennie, hogy egyszer körülérje a versenyző derekát, és az övszalag megkötése után az öv mindkét vége 20-30 cm-re lógjon a kötés alatt) kell viselnie küzdelem közben Az övszalagot a versenyzőnek a saját övük fölé kell kötni.

Az egyik versenyzőnek kék, a másiknak fehér judo ruhát kell viselni. (Az elsőnek szólított versenyzőnek a kék, a másodiknak a fehér judogi-t kell viselni).

FÜGGELÉK: 2. CIKKELY – Technikai berendezések

Az időmérők és táblakezelők helye

Az időmérőknek és táblakezelőknek a vezetőbíró helyével szemben kell elhelyezkedniük, és az esetleges túloldali táblakezelőknek jól kell látniuk őket.

A nézők elhelyezése

A nézőknek legalább 3 méterre kell a védőszőnyeg szélétől elhelyezkedniük.

Kézi időmérő órák és eredményjelző tábla

A tartalék kézi óráknak kéznél kell lenniük azok számára, akiknek az időmérés a feladatuk, és a verseny előtt ellenőrizni kell működésüket. Az eredményjelző tábláknak összhangban kell lennie az IJF által támasztott követelményekkel. A kézi időmérésnek párhuzamosan kell működnie az elektromos berendezéssel, az elektromos tábla esetleges meghibásodása miatt. A kézi eredményjelző táblának tartalékként rendelkezésre kell állnia.

3. cikkely - Judo öltözék (judogi)

A versenyzőknek a következő feltételeknek megfelelő Judogi-t kell viselni:

a) Erős pamut vagy hasonló anyagból készült, jó állapotú (szakadás vagy feslés nélküli), de nem készülhet olyan anyagból, amely keménysége, sikossága, vagy vastagsága akadályozza azt, hogy az ellenfél megfogja.

b) Kék, illetve fehér vagy majdnem fehér színű (Lásd függelék).

c) Elfogadható jelzések:

1) A nemzeti olimpiai rövidítés (a kabát hátulján) pl.: HUN.

A betűk mérete 11 cm.

2) A nemzeti címer (a kabát bal mell részén) legfeljebb 100 cm2 méretű lehet.

3) A gyártó márkajelzése (a kabátvég elülső részén alul, a nadrág bal szárának elülső részén alul, illetve az öv végén) legfeljebb 20 cm2 méretű lehet.

Megengedett a gyártó márkajelzése a kabátujjak valamelyikén, a kabátvég alsó része helyett, 25cm × 5cm méretű felületen. Az IJF hivatalos beszállítója feltüntetheti az IJF logóját közvetlenül a sajátja felett (érintkezniük kell).

4) Váll jelölés (a kabát mindkét oldalán a gallértól a vállakon keresztül le a karokra). Legfeljebb 25 cm hosszú és 5 cm széles lehet. (Kizárólag ugyanaz a reklám, vagy a nemzeti szín lehet mindkét oldalon)

5)Továbbá a kabátujjakon (2) 10cm × 10cm reklámfelület megengedett (lehetőség van más-más reklámok feltüntetésére). Ezek a 100 cm2-es felületek a vállakon viselhető 25 cm × 5cm-es csíkok alatt, közvetlenül kapcsolódva lehetnek elhelyezve.

6)Az Olimpiai vagy VB helyezettek a Judogi-n feltüntethetik eredményüket (1.,2.,3. helyezést) egy 6cm × 10cm-es felületen a kabát bal elülső részén alul.

7)A versenyzők nevüket viselhetik az övükön, a kabát elülső részén alul és a nadrág elülső részén felül, amely legfeljebb 3 cm x 10 cm lehet.

Továbbá a név, vagy rövidítés viselhető (nyomtatott, vagy hímezett formában) a kabát hátán az olimpiai rövidítés felett úgy, hogy ez ne akadályozza az ellenfelet a fogás felvételében (a háton). A betűk magassága max. 7 cm és a név hossza max. 30 cm lehet. Ez a 7cm × 30cm téglalap 3 cm-rel a kabát nyak (gallér) része alatt helyezhető el és ez alatt 4 cm-re található az olimpiai nemzeti rövidítés.

Megjegyzés: Az IJF eseményeken és az Olimpiai játékokon, a név feltüntethető 30cm × 40cm-es felületen.

d)A kabát legyen elég hosszú ahhoz, hogy takarja a combokat, és érjen legalább az öklökig a test két oldalán teljesen kinyújtva leengedett karoknál. A kabát legyen elég bő (széles) ahhoz, hogy körülérje a mellkast – a lengőbordáknál legalább 20 cm-es átfedéssel. A kabátujj érjen legalább a csuklóizület fölött 5 cm-ig, legfeljebb a csuklóizületig. Egy 10-15 cm-es résnek kell lenni a kabátujj és a kar között (beleértve a bandázst is) a kabátujj teljes hosszában.

A hajtókának és a gallérnak 1cm vastagnak és 5cm szélesnek kell lenni.

e)A nadrág legyen minden jelzéstől mentes (kivéve c3 és c7 pontokban foglaltakat), elég hosszú, hogy eltakarja a lábakat, érjen legalább a bokaizület felett 5 cm-ig, legfeljebb a bokaizületig. Egy 10-15 cm-es résnek kell lennie a nadrágszár és a láb között (beleértve a bandázst) a nadrág teljes hosszában.

f)A kabát összefogására egy 4-5 cm széles övet kell viselni, melynek színe egyező kell, hogy legyen a versenyző övfokozatával. Az övet deréknál kell megkötni négyszögletes kötéssel, eléggé szorosan ahhoz, hogy meggátolja a kabát alsó részének könnyű kicsúszását. Az övet kétszer kell a derék körül tekerni, és a négyszögletes kötés mindkét oldalán 20-30 cm-es övszakasznak kell lógnia.

g) Női versenyzők a kabát alatti viselete:

1)Fehér, vagy majdnem fehér, jelzés nélküli egyszerű, rövidujjú trikó (T-shirt), amely erős anyagból készült, és elég hosszú legyen ahhoz, hogy be lehessen tűrni a nadrágba, vagy

2)Fehér, vagy majdnem fehér, rövidujjú body.

FÜGGELÉK: 3. CIKKELY - Judo öltözék (judogi)

Amennyiben a versenyző Judogi-ja nem felel meg a szabályoknak, a vezetőbíró utasítására a versenyzőnek a lehető legrövidebb időn belül ki kell cserélnie öltözékét a szabályoknak megfelelőre (3. cikkely).

A versenyző tartalék Judogi-ját az edzője magával hozhatja a küzdőtér mellett kijelölt helyére.

Hogy megbizonyosodjunk a versenyző kabátujjának előírás szerinti hosszúságáról, a vezetőbíró - amikor az ellenőrzést végzi - utasítja a versenyzőt, hogy emelje fel mindkét karját teljesen kinyújtva előre a váll szintjéig.

b)A kék Judogi hivatalos alapszíne (pantone numbers n°18-4051 és n°18-4039 számú között, illetve a TP (the print) pantone scale n°285 vagy n° 286 számúnak kell lennie.

4. cikkely - Higiénia

(a) A Judogi-nak tisztának, nagyjából száraznak és kellemetlen szagoktól mentesnek kell lennie.

(b) A láb- és kézujjak körmeit rövidre kell vágni

(c) A versenyző személyi higiéniájának elfogadható szinten kell lennie.

(d) A versenyző hosszú haját össze kell fogni oly módon, hogy az ne legyen kellemetlen vagy zavaró az ellenfélre nézve.

FÜGGELÉK: 4. CIKKELY - Higiénia

Az a versenyző, aki nem felel meg a 3. és 4. cikkelyben foglalt követelményeknek, elveszíti a versenyzéshez való jogát, és az ellenfele nyeri a küzdelmet Fushen-gachi-val, azonban a mérkőzés megkezdése után csak a többségi elv alkalmazásával (3 bíró véleménye) Kiken-gachi-val. (ld. 28. cikkely).

5. cikkely - Bírók és versenyszemélyzet  (Bírói karjelzéseket itt nézheted meg)

A mérkőzést általában egy vezetőbíró és két oldalbíró irányítja a Bíróbizottság felügyeletével. A vezetőbíró és az oldalbírók munkáját az eredményjelző táblakezelők és az időmérők egészítik ki.

A bírók öltözéke az adott rendezvény kívánalmainak megfelelő kell legyen.

FÜGGELÉk5. CIKKELY – Bírók és versenyszemélyzet

A verseny szervezői által biztosítandó közreműködő személyzet: Az időmérőknek, listavezető titkároknak és eredményjelző tábla-kezelőknek, valamint a többi technikai közreműködőnek legalább 21 évesnek kell lenni, legalább 3 éves hazai bírói gyakorlattal kell rendelkezni, valamint kellő mélységben kell ismerniük a Versenyszabályzatot.

A verseny szervezőinek biztosítani kell azt, hogy a személyzet kellő előzetes begyakorlással bírjon. Legalább 2 személynek kell időméréssel foglalkoznia szőnyegenként, egy a mérkőzésidőt méri, a másik az Osaekomi időt. Kívánatos egy harmadik személy közreműködése is az időmérésnél, aki ellenőrzi két társának tevékenységét, illetve korrigálja az esetleges hibákat.

A mérkőzésidőt kezelő időmérő elindítja az órát, amikor "Hajime" vagy "Yoshi" vezényszót hall, és megállítja az órát, amikor "Mate" vagy "Sono-mama" vezényszó hangzik el.

A leszorítást mérő időmérő elindítja az órát, ha "Osaekomi"-t hall, megállítja "Sono-mama" vezényszónál, és ismét elindítja "Yoshi" elhangzásakor. Ha "Toketa" hangzik el, leállítja az órát, és jelzi a vezetőbírónak, hogy hány másodperc telt el az érvényes leszorításban. Ha Osaekomi közben az óra alapján megállapítja, hogy eltelt 25 másodperc érvényes leszorításban, hangjelzéssel jelez. 20 másodperc elteltével kell az érvényes leszorítás végét jelezni, ha a leszorító versenyző már ért el Waza-ari technikát, vagy a leszorított versenyzőnek 3 Shido büntetése van.

A leszorítást mérő időmérőnek fel kell emelnie a zöld zászlót a küzdelem ideje alatt, ha Sono-mama bejelentésekor megállítják az órát, és letenni, ha Yoshi bejelentése után az órát ismét elindítják.

A mérkőzésidőt mérő időmérő sárga zászlót emel a magasba, ha megállította az órát a "Mate" vagy "Sono-mama" vezényszavaknál és csak akkor engedi le a zászlót, ha "Hajime" vagy "Yoshi" vezényszó elhangzása után újból elindítja az órát.

A mérkőzésidő leteltekor az időmérő hangjelzéssel jelzi a mérkőzés végét a bírók részére (lásd.10,, 11. és 12. cikkelyek).

Az eredményjelző táblát kezelőknek biztosítaniuk kell, hogy a vezetőbírói jelzéseket korrektül vezessék fel a táblákra a mérkőzés állásának jelzésére.

Fentieken kívül szükség van egy titkárra is, aki adminisztratív úton követi az eseményeket a verseny folyamán.

Elektromos jelzőrendszer használata esetén is a fent ismertetett eljárást kell alkalmazni. Mindig biztosítani kell, hogy a kézi berendezések rendelkezésre álljanak.

6. cikkely - A vezetőbíró helye és feladatai

A vezetőbírónak általában küzdőtéren belül kell tartózkodnia. A vezetőbíró vezeti a mérkőzést, és felel a bíráskodásért. Neki kell biztosítania, hogy a döntések helyesen legyenek az eredményjelző táblákon rögzítve.

FÜGGELÉK: 6. CIKKELY – Vezetőbíró helye és feladatai.

A vezetőbírónak a mérkőzést megelőzően meg kell győződnie, hogy minden rendben van. (küzdőtér, technikai berendezések, öltözékek, higiénia, technikai személyzet stb..)

Ha a vezetőbíró bejelenti egy technika értékelését, úgy kell helyezkednie a versenyzők szem elől tévesztése nélkül, hogy jelzése alatt láthassa az akció megítélésében kedvezőbb pozícióban lévő oldalbíró esetleges ellenvéleményét.

Ha mindkét versenyző Newaza helyzetben van, arccal a szőnyeg széle felé, a vezetőbíró követheti az akciót a biztonsági sávról.

A mérkőzés előtt megvan a lehetősége a bírók számára annak, hogy megismerkedjenek az időjelző berendezés hangjával, mely az általuk vezetendő mérkőzés szőnyegénél működik, továbbá a csapatorvos illetve orvos segítők (aszisztens) helyével.

A küzdőtér általános szemrevételezésekor a vezetőbírónak és az oldalbíróknak biztosítaniuk kell, hogy a szőnyeg felület tiszta és jó állapotban legyen, ne legyenek rések a tatami elemek között, az oldalbírók székei megfelelő helyen legyenek, és a versenyzők mindenben feleljenek meg a Versenyszabályzat 3. és 4. cikkelyében foglalt követelményeknek.

A bíróknak arról is meg kell győződni, hogy a küzdőtér mellett helyet foglaló nézők, közreműködők vagy fotósok ne zavarják a versenyzőket, illetve sérülési lehetőséggel ne veszélyeztessék a versenyzőket.

7. cikkely - Az oldalbírók helye És feladatai

Az oldalbírók feladatát a vezetőbírónak nyújtott segítség képezi a mérkőzések levezetésében. Az oldalbírók egymással szemben ülnek a küzdőtér két szemközti sarkánál. Mindkét oldalbíró meghatározott jelzésekkel köteles közölni ellenvéleményét a vezetőbíró ítéletével szemben a technikák értékelésével és a kirótt büntetéssel kapcsolatban. Amennyiben a vezetőbíró magasabbra értékel egy technikát, vagy súlyosabbnak minősít egy tiltott cselekedetet, mint a két oldalbíró, a vezetőbírónak kell ítéletét a magasabb oldalbírói ellenvéleményre módosítani.

Amennyiben a vezetőbíró alacsonyabbra értékel egy technikát, vagy enyhébbnek minősít egy tiltott cselekedetet, mint a két oldalbíró, a vezetőbírónak kell ítéletét az alacsonyabb oldalbírói ellenvéleményre módosítani.

Ha az egyik oldalbíró ellenvéleménye magasabb értékű, mint a vezetőbíró ítélete, a másik oldalbíró ellenvéleménye alacsonyabb értékű, úgy a vezetőbíró ítélete marad érvényes.

Amennyiben mindkét oldalbíró ellenvéleményt nyilvánít, de a vezetőbíró nem veszi észre a jelzésüket, az oldalbíróknak fel kell állni a helyükről, jelzésük megtartásával, ily módon hívva fel a vezetőbíró figyelmét ítéletmódosítási teendőire.

Ha néhány másodperc múlva sem veszi észre a vezetőbíró a jelzéseket, a hozzá közelebb álló oldalbírónak hozzá kell sietni azonnal, és fel kell hívni a vezetőbíró figyelmét a többség döntésére.

Az oldalbíró köteles a megfelelő előírt jelzéssel véleményt nyilvánítani minden akciónál, ami a küzdőtér határvonalán, vagy azon kívül történik.

Esetleg szükségessé válhat tanácskozás, ha a vezetőbíró vagy valamelyik oldalbíró olyan eseménynek volt tanúja, amit a többiek nem láthattak, és az módosíthatja a döntést. (Minden esetben gondosan kell mérlegelni az ilyen jellegű közbeavatkozást, nehogy szükségtelen tanácskozás lassítsa a versenyt.)

Az oldalbírók feladatát képezi az is, hogy folyamatosan ellenőrizze az eredményjelző tábla kezelőinek munkáját, hogy helyesen vannak-e rögzítve a vezetőbíró ítéletei.

Amennyiben egy versenyzőnek rövid időre el kell hagynia a küzdőteret a vezetőbíró által indokoltnak minősített esetekben, az egyik oldalbírónak el kell kísérnie a versenyzőt, nehogy a távollét alatt szabálytalanság történjen. A távozási engedély csak alapos indok esetén adható meg (pl. a szabályoknak nem megfelelő Judogi cseréje esetén).

FÜGGELÉK: 7. CIKKELY – Oldalbírók hely és feladatai

A vezetőbíró és az oldalbírók elhagyhatják a küzdőteret, ha különböző okok miatt szünet áll be a verseny folytatásában.

Az oldalbíróknak úgy kell ülniük székükön, hogy lábaik kissé nyitottan a szék előtt helyezkedjenek el, talpuk a szőnyegen, kezük pedig tenyérrel lefelé a combok belső részénél helyezkedjenek el.

Az oldalbírók nem adhatnak utasítást az eredményjelző táblán feltüntetett ítéletek megváltoztatására, erre csak a vezetőbíró jogosult, az észlelt hibát a vezetőbíró tudomására kell hozniuk.

Az oldalbíróknak szükség esetén gyorsan fel kell állni a székről, és azzal együtt elhagyni helyüket, nehogy sérülésveszélyt jelentsenek a versenyzőkre nézve.

Egy akciónál az oldalbíró véleménye nem előzheti meg a vezetőbíró ítéletét (csak akkor jelezhet, ha egyértelmű, hogy a vezetőbíró nem értékelte az akciót).

A szőnyeg szélén végrehajtott akcióknál először azt kell jeleznie az oldalbírónak, hogy az akció bent volt (Jonai) – érvényes -, vagy kint volt (jogai) - érvénytelen.

Amennyiben egy versenyző öltözékének valamelyik elemét cserélni kell a küzdőtéren kívül, és a szőnyegbírók között nincs a versenyzővel azonos nemű, akkor nem az egyik oldalbírónak kell elkísérni a versenyzőt, hanem a szervezőbizottság által kijelölt közreműködőnek.

Amennyiben egy szőnyegen áll a verseny, az érintett oldalbírónak el kell távolítania székét a szőnyegről, hogy az a szomszédos szőnyegen küzdőkre ne jelentsen sérülésveszélyt.

8. cikkely - A vezetőbíró és az oldalbírók jelzései

a) A Vezetőbíró jelzései  (Bírói karjelzéseket itt nézheted meg)

A felsorolt esetekben a vezetőbírónak az alábbi jelzéseket kell adnia:

1) Ippon: az egyik kart kinyújtva a fej fölé kell emelni, tenyér előre néz.

2) Waza-ari: az egyik kart vállmagasságig kell kinyújtva oldalirányba emelni, tenyér lefelé néz.

3) Waza-ari-awasete-Ippon: Először Waza-ari, azután Ippon jelzés.

4) Yuko: az egyik kart 45 fokos szögben a testtől ki kell tartani, tenyér lefelé néz.

5) Koka: az egyik kart könyökben behajlítva a váll mellett felfelé kell tartani a testhez szorítva.

6) Osaekomi: kinyújtott karral, tenyérrel lefelé a versenyzők irányába kell mutatni, velük szemben a törzset kissé meg kell hajlítani.

7) Toketa: előre nyújtott karral kétszer-háromszor lengetni kell a kart jobbra-balra.

8) Hikiwake: az egyik kart magasan a fej fölé kell emelni, és a test előtt le kell engedni (hüvelykujj felfelé) és rövid ideig így tartani.

9) Mate: az egyik kart a test előtt vállmagasságba kell emelni párhuzamosan a tatamival, hüvelykujj felfelé, és rövid ideig így tartani.

10) Sono-mama: előrehajolva a versenyzők felé, mindkét versenyzőt tenyérrel meg kell érinteni.

11) Yoshi: mindkét versenyzőt erősen meg kell érinteni tenyérrel, és a vezényszóval egyidőben nyomást kell kifejteni.

12) Ítélet módosítása: egyik kézzel ismételni kell a törlendő ítélet jelzését, a másik karral a fej fölött kétszer-háromszor lengetni kell jobbra-balra.

13) Hantei: a Hantei-re való felszólítás előkészítéseként a vezetőbírónak mindkét karját 45 fokos szögben előre kell tartania kezeiben tartva a megfelelő színű zászlókat. A Hantei bejelentésére pedig fel kell emelnie a zászlót magasan a feje fölé jelezve a saját véleményét.

14) A győzelem kihirdetése (Yusei-gachi, Kiken-gachi, Fusen-gachi, Sogo-gachi esetében is): az egyik kart nyitott tenyérrel vállmagasságig kell emelni a győztes felé.

15) Felszólítás a Judogi megigazítására: a két kart keresztbe kell tenni a test előtt, bal kar kívül, tenyerek befelé néznek.

16) Orvos szőnyegre hívása: arccal az orvosi asztal felé fordulva a nyitott tenyérrel felfelé fordított karral az orvosi asztaltól a sérült versenyző irányába kell mutatni.

17) Büntetés kirovása (Shido, Hansoku-make): a vétkes versenyző felé kell mutatni ökölbe szorított kézzel, mutatóujjal.

18) Nem kezdeményező magatartás: mindkét kart mellmagasságba kell emelni a test előtt és néhányszor kőrözni az alkarral, majd a mutatóujjal a vétkes versenyző felé kell mutatni.

19) "Alibi támadás" (False attack): vállmagasságban ökölbe szorított kézzel mindkét kezünket előre toljuk, majd röviden lefelé húzzuk.

20) Büntetés a veszélyességi zónán: az egyik kézzel a veszélyességi zónára mutatunk, miközben a másik kezet a fej fölé emeljük nyitott ujjakkal. Ezt követően a büntetendő versenyzőre mutatunk.

FÜGGELÉK: 8. CIKKELY – A vezetőbíró és az oldalbírók jelzései.

Ha nem egyértelmű a döntés, a vezetőbíró ítéletének bejelentése után a kék vagy fehér szalagra mutathat (melyek a tatamira vannak felerősítve, mint a versenyzők kiindulási helyei) az egyértelműség biztosítása érdekében akció vagy büntetés esetén.

Ha késedelem lép fel a küzdelem megkezdése előtt, a vezetőbíró úgy szólíthatja fel a versenyzőt (versenyzőket) ülőhelyük elfoglalására, hogy a kiindulási helynél álló versenyző(k) felé mutat nyitott, felfelé fordított tenyérrel.

Yuko és Waza-ari jelzéseknél a karmozgás mell előtt kinyújtott pozícióból induljon a megfelelő jelzésnek előírt mozgással.

Koka, Yuko és Waza-ari jelzések alkalmazásánál a vezetőbírónak kis fordulatot kell tenni, hogy a jelzés egyértelműen látható legyen az oldalbírók számára.

A fordulat közben azonban a vezetőbírónak nem szabad szem elől téveszteni a versenyzőket.

8) A Hikiwake jelzés csak csapatversenyeken és körmérkőzésnél alkalmazandó.

13) Hantei-t akkor kell alkalmazni, ha az „Arany pont” küzdelem is döntetlen erdménnyel zárult.

Amennyiben mindkét versenyző figyelmeztetést kap, úgy azokat külön-külön kell kiróni (a bal oldali versenyzőt a bal mutatóujjal, a jobb oldali versenyzőt a jobb mutatóujjal).

A büntetés kiszabásánál az alábbi 6 esetben kell egyéb karjelzést mutatni: ”False attack” (alibi támadás), ”Non combativity” (nem kezdeményező magatartás), lábfogás, szabálytalan fogás (egyoldal, pisztoly) negatív judo (eltartás) és a kilépés.

Amennyiben ítéletet korrigáló jelzés szükséges, a vezetőbírói ítélet visszavonása után azonnal be kell mutatni.

Egy technika vagy büntetés visszavonásakor nem szükséges a jelzéssel egyidőben szóval is megjelölni a visszavont értéket vagy büntetést.

Minden jelzést legalább 3-5 másodpercig meg kell tartani.

A győztes kihirdetésekor a vezetőbírónak vissza kell térnie a küzdelem kezdetén elfoglalt helyére, egy lépést kell előre lépnie, majd kihirdetni a győztest és visszalépnie a helyére.

9. cikkely - Helyzetmegítélés

A küzdelmet a küzdőtéren kell megvívni. Semmilyen alkalmazott technika nem tekinthető érvényesnek, ha egyik vagy mindkét versenyző küzdőtéren kívül van. Az a versenyző tekintendő a küzdőtéren kívüli pozícióban lévőnek, aki akárcsak egyik lábával, térdével vagy kezével elhagyja az érvényes küzdőfelületet állásharcban, vagy testének több mint fele részével érvényes felületen kívülre kerül Sutemi-waza esetén.

Kivételes esetek:

a) Ha egy versenyző ellenfelét a küzdőtéren kívülre dobja, de őmaga mindaddig érvényes felületen marad, míg a dobás eredményessége egyértelműen kitűnik, a technika érvényesnek tekintendő.

Ha egy dobás kezdetekor mindkét versenyző a küzdőftér belsejében van, de dobás közben a dobott versenyző kimozog a küzdőfelületről, az akció értékelhető a megfelelő eredményponttal, ha dobásakciók összefüggőek, megszakítás nélküliek, és a dobást végrehajtó versenyző elég hosszú ideig marad az érvényes szőnyegfelületen ahhoz, hogy a dobás eredményessége tisztán kitűnjék.

b) Földharc helyzetben az akció érvényes és folytatható mindaddig, ameddig legalább egyik versenyzőnek bármely testrésze érinti az érvényes szőnyegfelületet.

c) Olyan jellegű technika alkalmazása közben, mint az Ouchi-gari vagy a Kouchi-gari, ha a dobást megkísérlő versenyző (tori) lábfeje vagy lábszára elhagyja az érvényes küzdőfelületet és a biztonsági sáv felett végez horogmozgást, a támadó versenyzőt mindaddig érvényes küzdőfelületen belülinek kell tekinteni, ameddig testsúlyát a küzdőtéren kívüli lábára nem helyezi.

10. cikkely - A küzdelem időtartama

A világbajnokságokon és olimpiai játékokon a küzdelem időtartama:

Felnőtt Férfi és Női: 5 perc tiszta mérkőzésidő

Junior Férfi és Női: 4 perc tiszta mérkőzésidő

Minden versenyzőnek joga van ahhoz, hogy két küzdelem között 10 percet pihenjen.

FÜGGELÉK: 10. CIKKELY – A mérkőzés időtartama

A küzdelem időtartamának és a lebonyolítás formájának meghatározása a verseny kiírásban foglaltatik.

A vezetőbírónak a verseny kezdete előtt informálódnia kell a szőnyegén sorra kerülő mérkőzések előírt időtartamáról, mielőtt a küzdőfelületre lép.

11. cikkely - Holtidő

A "Mate" és a "Hajime" illetve a "Sono-mama" és a "Yoshi" között eltelt idő nem képezi a küzdelem időtartamát.

12. cikkely - időjelzés

Az előírt mérkőzésidő végét gong, vagy egyéb hasonló hangjelzés jelzi a vezetőbíró számára.

FÜGGELÉK: 12. CIKKELY - Időjelzés

Amennyiben egyszerre több szőnyegen zajlik a verseny, a különböző szőnyegeken differenciált tónusú hangjelzéseket kell alkalmazni.

Az időjelzésnek elég hangosnak kell lenni ahhoz, hogy a nézőtéri zaj ne nyomja el.

13. cikkely - Osaekomi idő

Ippon: 25 másodpercig tartó leszorítás

Waza-ari: 20-24 másodpercig tartó leszorítás

Yuko: 15-19 másodpercig tartó leszorítás

Koka: 10-14 másodpercig tartó leszorítás

Egy 10 másodpercnél rövidebb leszorítást Kinsa-nak (egypontos akció) kell csupán tekinteni.

FÜGGELÉK: 13. CIKKELY - Osaekomi idő

Amennyiben az Osaekomi bejelentése egyidőben történik a mérkőzés végét jelző gonggal, a küzdelmet folytatni kell mindaddig, amíg az érvényes leszorítás Ippon (vagy azzal egyenértékű) nem lesz, vagy a vezetőbíró "Mate"-t vagy "Toketa"-t jelent be.

14. cikkely - Időjelzéssel egybeeső technikák

Az időjelzéssel egyidőben elkezdett technikákat érvényesnek kell tekinteni.

Amennyiben az Osaekomi bejelentése egyidőben történik az időjelzéssel, a leszorítás érvényes, és egészen Ippon-ig tart, vagy amíg „Toketa"-t vagy „Mate”-t nem jelent be a vezetőbíró.

FÜGGELÉK: 14. CIKKELY - Időjelzéssel egybeeső technikák

A gong (vagy egyéb időjelző alkalmatosság, amely a mérkőzés végét jelzi) hangja után alkalmazott bármely technika érvénytelen attól függetlenül, hogy a vezetőbíró mondott-e "Sore-made"-t.

Noha a gonggal egyidőben alkalmazott technika érvényes, amennyiben a vezetőbíró úgy dönt, hogy az alkalmazott technika eredményessége nem elég gyorsan tűnt ki, "Sore-made"-t jelenthet be

15. cikkely - A mérkőzés kezdete

A küzdelemcsoport 3 bírója (a vezetőbíró és a 2 oldalbíró) a szőnyegre érkezve együtt a küzdőtér szélén (középen) meghajlással üdvözli a Joseki-t mielőtt elfoglalná helyét (küzdelemcsoporton azon mérkőzések értendők, amelyeken ugyanaz a 3 bíró működik).

Amikor a 3 bíró befejezi tevékenységét, ugyancsak együttes meghajlással üdvözlik a Joseki-t, mielőtt elhagyják a szőnyeget.

A versenyzőknek egymással szembefordulva kell állniuk a szólításnak megfelelően a kék, illetve a fehér oldalon (kék oldalon az elsőnek szólított versenyző a vezetőbíró jobb keze felől, a fehér oldalon a másodiknak szólított versenyző bal kéz felől). A versenyzők a küzdőtér megfelelő oldalain, azok közepéig elhaladnak, majd a vezetőbíró jelzésére a küzdelem kezdetét jelentő kék illetve fehér jelző csíkig elmennek és meghajlással üdvözlik egymást, majd egy lépést kell tenniük egymás felé (bal lábbal), így kell várniuk a vezetőbíró utasítását (Hajime) a küzdelem megkezdésére.

Az eredmény kihirdetése után, a versenyzőknek egy lépést kell hátra felé tenniük (jobb lábbal) a kék és fehér jelző szalagok mögé, és az előzőeknek megfelelően üdvözléssel kell elhagyni a küzdőteret.

A versenyzők meghajlással üdvözölhetik egymást, amikor megérkeznek, a küzdőtérre, vagy elhagyják azt, habár ez már nem kötelező.

(Lásd üdvözlési ceremónia)

A küzdelem minden esetben állásharcban kezdődik (lásd. Függelék: „Hajime előtt mindennek rendben kell lenni".)

Csak a Bíró Bizottság tagja szakíthatja meg a küzdelmet.(Lásd: 17. Cikkely)

FÜGGELÉK: 15. CIKKELY – A mérkőzés kezdete.

Mielőtt a versenyzők a küzdőtérre érkeznek, a vezetőbírónak és az oldalbíróknak már kezdésre készen kell lenniük. A vezetőbíró középen helyezkedik el, két méterrel hátrébb, mint a versenyzők kezdőhelyei közötti egyenes, szemben az eredményjelző berendezést irányító asztallal. Nagyon fontos, hogy az üdvözlés megfelelően történjen!!

A versenyzőknek a meghajlást úgy kell végrehajtaniuk - a vezetőbíró szigorú ellenőrzése mellett -, hogy törzsük kb. 30 fokot hajoljon előre. Ha a versenyzők nem hajolnak meg, a vezetőbíró "Rei" felszólítással utasítja őket egymás üdvözlésére, és csak ezután indíthatja el a küzdelmet "Hajime" vezényszóval (Ha nem megfelelő a meghajlás a vezetőbíró közvetlenül segíthet ennek a végrehajtásában)

A küzdelem elindítása előtt a versenybírónak meg kell győződnie arról, hogy "minden rendben van", küzdőtér, berendezések, öltözékek, higiénia, versenyszemélyzet stb.

 

 

Kezdőlap